~.Two.~

~.Two.~

/Csak a szemet nézzétek :)/

 Beszélgettünk..beszélgettünk és csak beszélgettünk. S szinte már csak észre sem vettem hogy Johanna leparkol és száll ki a kocsiból. Én csak ámulva néztem azt a nagy házat ami mellé leparkolt a fekete Range Rover. Johanna szólt hogy szálljak ki s így kiszálltam és úgy fojtattam az ámulást.

-Azta..-néztem végig a kettő emeletes családi házon amiben lakni fogok.

Kívülről gyönyörű virágok díszítették az előkertet,az erkélyeket-megjegyezném hogy az egyik erkélyről figyelt minket egy kislány- és így előröl nézve is tisztán látom a medencét és a kisebb játszóteret. Láttam még egy halastó szerűséget is,ami egyszerűen fantasztikusan nézett ki.

-Gyere szívem,gondolom már kíváncsiak rád a srácok!-mondta majd megfogta a kezem és bevezetett ebbe a kastélyba-Megjöttünk!-ordította el magát mire az emeletről leszaladt 5 gyerek-habár a fiút már nem nézném gyereknek inkább még fiatal felnőttnek-Srácok ő itt Azalea Smidt az új  testvéretek!-mondta mire minden arcon egy-egy óriási mosoly telepedett le,és ezúttal már az enyémre is-mutatkozzatok be,addig én elpakolok!-mondta s ezzel el is tűnt.

-Gyere-fogta meg a kezemet egy szőke hajú, körülbelül annyi éves lány mint Én-Én Charlotte Tomlinson vagyok de mindenkinek csak Lottie- mosolygott majd kaptam tőle egy csontropogtató ölelést is. Végignéztem a lányon-mármint Lottie-t - és nagyon tetszett az hogy olyan aranyos kisugárzása van.És azok a gyönyörűen csillogó kék szemei..egyszerűen fantasztikusak. Gyönyörű egy lány az biztos, nem csak kívülről de belülről is.
-Én Félicité Tomlinson vagyok de csak Fizzy- mondta majd kezet nyújtott, s én boldogan belecsúsztattam a kezem az övébe. Megrázta majd rám tekintett a kékes-zöldesen csillogó szemeivel és megfogta magát és leült a többiek közé-így én maradtam egyedül állva és vártam arra hogy a többi 3 ,,testvérem" is bemutatkozzon nekem.
-Mi vagyunk az ikrek,én vagyok Phoebe és ő pedig Daisy-mondta majd ezzel megölelték a derekamat. Nagyon aranyosak voltak mivel csak odáig értek el így fogtam magamat lehajoltam hozzájuk és úgy is megöleltek. Mindketten kuncogva ültek le a lányok mellé mert eközben a fiú már várt arra hogy bemutatkozhasson.
-Louis..Louis Tomlinson..-mondta drámai hangon de a végén elröhögte magát,de nem csak ő hanem mindenki röhögött a Bond ügynökös szövegen. Megölelt ő is,de nem akárhogyan! Megnyalta a fülemet..a kis huncut!
-Akkor Én jövök..-mondtam szintén drámaian-..Én vagyok..Azalea Smidt-fojtattam egyre drámaibb képet vágva majd hirtelen bevágtam a komoly fejemet-De most komolyan. Azalea Smidt.
-Gyere ülj le-mondta Fizzy majd berántott maga mellé-a másik oldalamon Louis ült.
-Azalea nem baj ha elhívom a haverjaimat? Ők is szívesen megismernének téged!-mondta majd bevágta azt a tipikus kutyaszemet-aminek Én sosem tudtam ellen állni így megengedtem neki. Hisz' az ő háza akkor minek kérdezi meg tőlem?
A Tomlinson fiú szerint a haverjai 1 órán belül itt lesznek. Gondoltam addig kipakolok a lányokkal-s ez nem is történt másképp. Felvezettek a kész szobámba ami egyszerűen az a csupa nagybetűs WOW volt ..
Piros falak voltak,így máris jó hangulatot kölcsönzött a szobámnak-mindenesetre jobbat mint a régi ócska kicsi árvaházi szobámban. Halvány narancssárga szín függönyök takarták el a kilátást előlem-addig amíg ki nem néztem az ablakon. Az ablak alatt egy fakeretes franciaágy helyezkedett el pihe-puha párnákkal és takaróval. Volt még bent egy íróasztal és egy óriási ruhásszekrény-amibe őszintén a ruháim még csak hogy a negyedét sem tették ki. Egy poszteres-képes is dísz is volt ott arra várva volt bele tegyem majd a szép emlékeim maradványait-és igen.Én tele fogom rakni képekkel.
A lányokkal jól elbeszélgethettük az időt mivel nemsokára Louis rontott be az ajtón és azt ordította be miszerint:,, Gyertek lányok itt vannak a fiúk". Követtük őt -vagyis inkább én követtem őket mert én nem ismerem még nagyon ezt a házat- és lementünk a nappaliba ahol már 4 fiú tűkön ülve várta az érkezésem/érkezésünket.
-Srácok ő itt az új testvérünk Azalea Tomlinson- meglepődtem a nevemen hiszen nem a Smidt nevet használta hanem az övékét a Tomlinsont. Érdekes,de ezeke szerint befogadtak ami jó jel..
-Szia Azy- köszöntek kórusban,ami szintén meglepett hogy már csak nem is Azalea vagyok hanem Azy. Ez is furcsa, de jó értelemben az.
-Sziasztok-köszöntem egy kicsit félénken amit a kisebb testvérek észre is vettek hogy zavarban vagyok ennyi ember előtt. Nem is csoda,sosem volt velem ennyi ember kedves.
-Azalea,ne legyél zavarban,nem harapnak Lou haverjai-súgta a fülembe Lottie.mire a második felénél egy kicsit felkuncogtam,amire mindenki odafigyelt és erre mi Lottieval jobban elkezdtünk nevetni.
-Jó akkor ha befejeztétek Lotts akkor bemutatnánk Azaleának hogy kik a haverjaim-nézett már egy kicsit unottan Louis,és erre abbahagytuk a röhögcsélést Charlotteval.
-Zayn Malik-villantott egy 1000 wattos mosolyt felém majd udvarias akart lenni és megakarta puszilni kezemet-amit én természetes hagytam is.
-Harry Styles,de cicus neked csak Hazza baba-mondta a göndör hajú srác,amivel elérte hogy egy kicsit felhúzzon ami nálam ugye nagyon nem jó. Már láttam is a lábam alján a csontmintázatok kezdetét ami még ugyan halovány volt de ott volt..nem szeretem ha le cicáznak.
-Lo-louis én most ha nem baj felmennék...-mondta és ezzel el is tűntem a szobámba.
Mielőtt felértem volna még meghallottam Louis beszédét miszerint:,,Köszi Harry,most jött ide máris hülyének néz téged!".Bezártam az ajtót amint beértem. Megjelentek a foltok,a csontváz részek össze darabja-de egy új s volt rajtam. Teljesen fekete szemek..szuper egyre rondább leszek!
Kopogtak. Nem válaszoltam. Újra kopogtak. Újra nem válaszoltam. Kopp-kopp. Újabb két koppanás.
-Azy engedj be kérlek!-mondta az elméleteim szerint Fizzy- Ha nem engedsz be betöröm az ajtót!-teljesen megijedtem. Mi lesz ha betöri? Meglátja hogy hogyan nézek ki...ami egyszerűen borzalmas dolog lenne. Nem láthatja meg! Nem.Nem!NEM!!
-Hagyj békén. Majd később lemegyek, oké?-szóltam ki amire szinte azonnal kaptam is választ:
-Okés. Ha 1 óra múlva sem jössz le akkor betöröm az ajtót Azy!-mondta és lépteket hallottam ezek szerint elment.
Gyorsan próbáltam visszaváltoztatni a külsőmet-de nem jártam sok sikerrel. Néha-néha el-el tűntek a csont rajzok a testemen de azonnal visszajött amint nem koncentrálltam rá jól..és már csak húsz percem van..huhh..
És végre.Eltűntek a nyomok amiket magamon hagytam. Óvatosan kinyitottam az ajtót és kiléptem rajta. Végigmentem a folyosón,le a lépcsőn és ott is voltam a nappaliban ahol a többiek foglaltak helyet.
A pulcsim ujjait szorongatva ültem le egy szőke hajú fiú és Phoebe közé. Mindenki rám figyelt hogy végre lejöttem. Lesütöttem a szemem és a kezeimet takargató pulcsim ujjait kezdtem el szuggerálni.
-Sajnálom-szólalt meg a göndör aki miatt majdnem meglátták azt ami valójában vagyok.
-N-nincsen semmi baj-mondtam kissé rekedtes hangon,ami a visszaváltozás után mindig előjön egy kicsi időre.
Bemutatkozott a maradék két fiú is - név szerint Niall és Liam. Mindenki nagyon kedves volt velem, és ez mindig megmosolyogtatott engem. Teljesen beolvadtam a társaságukba, élveztem minden egyes szót ami kijött akárki száján is-nem mesélt még nekem a büdös életben senki ilyen szép és vidám történeteket mit amilyeneket Ők. Úgy érzem megérte ide eljönni és új életet kezdeni velük-az ÚJ családommal..
~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~
Kedves olvasók! Köszönöm a még 1 rendszeres olvasót is és rengeteg pipát és látogatást :) Megmelengette a szívem hogy valakit/valakiket érdekel az írásom! A következő rész holnap :D Addig is komizni^^
Millió puszi: Blaire P. ♥